Az építészetben és az építőiparban szinte mindenhol jelen van a beton, ahol nagy teherbírású anyagra van szükség. Az évszázadok során a beton lett a modern építészet egyik legalapvetőbb anyaga, amely maga mögött hagyta az építészet többi anyagát. Kiemelkedő teherbírása miatt az épületek alapjai, falai és oszlopai betonra épülnek, legyen szó akár ipari épületről, akár lakóházról.
A beton története és alkalmazása az ókorig nyúlik vissza. A rómaiak ún. római cementet (alumínium- és szilíciumtartalmú törmeléket) használtak a birodalmuk útjainak, fürdőinek és a híres vízvezetékek megépítésére.
A római cementet a Vezúv vulkáni tufáinak megőrlésével készítették mész hozzáadásával, amelynek köszönhetően egy víz alatt is megkötő keveréket kaptak.
Mi is az a beton valójában?
Építőanyag, persze! De mégis miből? A beton egy olyan keverék, amely cement, víz, homok és törött kavics elegyéből (azaz sóderből) áll.
A cement egy olyan hidraulikus kötőanyag, amely a kőből gyártott port tartalmaz, amely vízzel keverve megköt és megszilárdul.
Ebben a folyamatban a kémiai kötéseknek köszönhetően a cement érdekes tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeket a betonkészítésnél használnak.
A cement leggyakoribb formája a portlandcement, amelynek legfontosabb alapanyaga a mészkő és az agyag.
A cementgyártás során az alapanyagokat először aprítják és szárítják, majd együtt keverik és melegítik, ezzel előállítva a klinkert. Ennek a hűtést követő, az ismert por állagúra darálásával készül a cement.
A beton tipikus összetétele 60-75% homok és kőzúzalék, 15-20% víz és 10-15% cement. A bekevert beton szilárdsága a víz-cement arány nagyságával fordított arányban áll.
Rugalmasságát és tartását acélrudak elhelyezésével növelhetjük. A betonkeverésnél arra kell ügyelni, hogy csak a legszükségesebb mennyiségű vizet használjuk fel a munkafolyamat során.
Amennyiben a hagyományos módon, kézzel keverünk betont, az egyik leggyakoribb keverési arány az 1 lapát cement, 3 lapát sóder.
Segítséggel könnyebb
A beton története során a legnagyobb változás a betonkeverés folyamatában történt. Az 1900-as évek elején az egyszerű betonkeverő gépek tömeges elterjedése és használata jelentette a legnagyobb előrelépést.
Tudtad? Az első betonkeverő gépet 1846-ban találta fel az angol Joseph Aspdin.
Ma már a legkorszerűbb betongyártó gépek biztosítják a mindig megfelelő arányokat.
Mivel a beton sokáig használható, idővel a környezet károsodásához vezethet. A cementgyártás például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáért felelős. Ezért már több fenntartható megoldást is kidolgoztak, mint például a cement porlasztását a gyártás során, ami csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.
Több évszázados történelme során a beton folyamatosan fejlődött és alkalmazkodott a változó igényekhez és bizonyosan hosszú ideig meghatározó építőipari anyag marad.
