A vizsgálatot használati utasítás szerinti feltételek, illetve üzemi körülmények között az üzemkész emelő- eszközön lehet elvégezni.

A vizsgálat csak akkor kezdhető meg, ha az érintésvédelmi és a szigetelési ellenállás vizsgálati jegyző- könyvben foglalt mérési eredményei, illetve a különleges méréses eljárással ellenőrzött biztonsági berendezések és szerkezetek (például hidraulikus elemek) vizsgálati eredményei megfelelnek az előírtaknak.

A vizsgálatkor figyelembe kell venni a jogszabályok, a használati utasítás, valamint az emelőgépre vonatkozó műszaki követelményeket tartalmazó szabványok előírásait.

A terhelés nélküli vizsgálatok kedvező eredménye után a terheléses vizsgálatok kötelező sorrendje: statikai, állékonysági és dinamikai vizsgálat. Bármely vizsgálat csak akkor kezdhető el, ha az előző kedvező eredménnyel zárult.

Azokat a vizsgálatokat nem kell végrehajtani, amelyeket korábban már dokumentáltan elvégeztek, és amelyeket követően az emelőgép nem változott olyan módon, hogy az befolyásolja a korábbi nyilatkozat vagy tanúsítvány feltételeit és eredményét.

A statikai vizsgálatkor az emelőgépet a névleges teherbírásának 1,25-szorosával kell terhelni, ha egyéb előírás nem tartalmaz ennél a vizsgálati terhelésnél nagyobbat. A terhet 100–200 mm magasra kell felemelni, és legalább 10 percig kell ebben a helyzetben tartani. A vizsgálati terhet úgy kell elhelyezni, hogy a legnagyobb igénybevételt okozza.

Változó teherbírású emelőgépet a tervező által előírt kritikus helyzetben, előírás hiányában pedig legalább a legnagyobb és legkisebb teherbírású helyzetben is vizsgálni kell az abban a helyzetben engedélyezett teherbírás 1,25-szorosával.

A vizsgálat során, illetve után ellenőrizni kell, hogy nem következett-e be a szerkezeti részekben káros elváltozás, illetve az alakváltozás (például legnagyobb lehajlás) mértéke a megengedett (használati utasítás szerinti vagy utólag számított stb.) érték alatt maradt-e, és nem veszélyezteti-e a további biztonságos üzemeltetést.

A vizsgálat után fokozott figyelemmel kell ellenőrizni a tehermegfogó szerkezetet, hogy nincs-e rajta károsodás.

A vizsgálat során mért (rugalmas és esetleg maradó) alakváltozást, valamint a hidraulikus elemek elmozdulásának mértékét a vizsgálati jegyzőkönyvben mm-ben kell megadni. A mért érték mellett fel kell tüntetni az összehasonlítási alapul szolgáló, megengedett deformáció, illetve elmozdulás nagyságát is.

A híddaruk statikai vizsgálatakor a darut a darupálya-alátámasztás fölé, a futómacskát pedig a daruhíd legnagyobb behajlásának megfelelő helyzetbe kell állítani.

A konzolos híddaru statikai vizsgálatakor a rugalmas behajlás és a maradandó deformáció nagyságát ellenőrizni kell a futómacska darulábak közötti és a konzol végén lévő helyzetében is.

Gémes daru statikai vizsgálatát a daru legkisebb állékonyságához tartozó legkisebb és legnagyobb gém- kinyúlással kell végezni.

Ha az emelőgépen van túlterhelésgátló, akkor azt a statikai vizsgálat idejére ki kell iktatni, illetve utána újra, előírás szerinti működőképes állapotba kell hozni.A statikai vizsgálat során a túlterhelésgátló ellenőrzése céljából vagy a felemelt tömeg, vagy a nyomaték növelésével működésbe kell hozni a túlterhelés védelmet.

A túlterhelésgátlót működtető terhelést össze kell hasonlítani a használati utasítás szerinti adatokkal, és ennek alapján kell eldönteni, hogy előírás szerint üzemel-e.

Ellenőrizni kell azt is, hogy a túlterhelésgátló a használati utasítás szerint működik-e (jelzés, mozgatási műveletek leállítása vagy működőképességük fenntartása).

A szerkezeti vizsgálat tárgya az MSZ 9721-1:2009 szerint:

• A használati utasítás és a kísérődokumentációk megléte, naprakészsége.
• Emelőgépnapló megléte és tartalma (naprakészsége).
• A tehertartás és –mozgatás szerkezeti egységeinek,elemeinek állapota, épsége, deformáció-, károsodás- és roncsolásmentessége.
• Az emelőgép szerkezeti elemei (futókerekek, fogaskerekek, kötéldobok, kötélkorongok, féktárcsák ellensúly, központi nehezék, stb.) állapota.
• A villamos berendezések, a hidraulikus vagy a pneumatikus rendszerek szerkezeti elemeinek állapota.
• A villamos vezetékek és kábelek, hidraulikus, pneumatikus vezetékek állapota.
• Vezérlő- és jelzőberendezések megléte, épsége, működésképessége, illetve működésének feltételei.
• Hidraulikus vagy pneumatikus berendezések tömítettsége.
• A teherfelvevő eszközök állapota, működésképessége.
• Az emelőkötél, teherlánc, emelődob, kötélkorongok, kötélvezetés és kötélvég rögzítés állapota.
• Az energiaellátás (áram-hozzávezetés, áramszedők) szerkezetének állapota.
• Az emelőgép használati utasításában előírt egyéb szerkezetek részegységek működőképessége, állapota.
• A fékek, biztonsági berendezések és a burkolatok megléte, épsége, működőképessége, illetve működésének feltételei.
• Hajtóművek, kenőhelyek kenőanyaggal való ellátottsága.
• Emelőkötél kenőanyaggal való telítettsége.
• Az emelőgép pályája és a pálya szerkezeti elemei (sínlekötések, pálya végütközők) a pályarészek közötti földelő átkötések megléte és állapota.
• A vezérlőelemek jelölése.
• A veszélyes részek színjelölése, a figyelmeztető és a tájékoztató feliratok, valamint a gyári adattáblák és a burkolatok megléte és állapota.
• A kezelőhely külső behatásoktól védő rendszere (szerkezet).
• Az ergonómiai követelmények/feltételek megléte.
• Az acélszerkezet, a járdák, a korlátok, a feljárók állapota és az emelőgép korrózióvédelme.
• Az emelőgépek kezelési és karbantartási leírásában előírt esetleges szerkezeti részegységek.

A fővizsgálat tárgya az MSZ 9721-1:2009 szerint:

• A szerkezeti vizsgálatokban szereplő vizsgálatok.
• A szerkezeti vizsgálatot kiegészítő vizsgálatok.
• A tartószerkezet és a pálya állapota, anyagának épsége, károsodás-, deformáció, illetve roncsolásmentessége. Fáradásra utaló jelek.
• Az acélszerkezet, járdák, a korlátok, a feljárók állapota és alaktartása.
• A tartószerkezet (főtartó, segédtartó, kerékszekrény, gém- és portálszerkezet) hegesztett kötéseinek állapota.
• Az emelőgép létesítési biztonsági távolságai.
• A tartószerkezet alaktartása.
• Műszaki jellemzők.
• Az érintésvédelem és a vezetékek szigetelési ellenállása.
• Szerelhetőség.
• Korrózió ellen védő bevonatok épsége.
• Karbantarthatóság.
• A pálya alaktartása (párhuzamosság, kígyózás stb.).
• Kezelőhely megközelíthetősége.

A biztonsági vizsgálat tárgya az MSZ 9721-1:2009 szerint:

• A használati utasítás és a kísérődokumentációk megléte, naprakészsége.
• Emelőgépnapló megléte és tartalma (naprakészsége).
• Az emelőgépre és a környezetre érvényes biztonsági előírások teljesítése.