Környezetünk tele van hidraulikus szerkezetekkel. Munkagépek, daruk és emelők, valamint egyéb gépek vannak felszerelve hidraulikus rendszerekkel, akár már a garázsunkban is. Hogy kicsit többet tudjunk meg ezen eszközök működéséről, összeszedtük a legalapvetőbb információkat. Nem kell aggódni, ez nem egy mérnöki szakdolgozat, csupán egy nagyvonalú áttekintés.
Görög alapok
Mint sok más tudomány, a hidraulika is az ókori görögöktől származik. Maga a hidraulika szó – ahogy minden hidro-, hidra- előtagú kifejezés is – a görög „hydor” szóból eredeztethető, amely vizet jelent.
A hidraulika fogalmán a tudományos világ a mozgásoknak és erőknek folyadék segítségével történő átvitelét és irányítását érti.
A hidraulika tudománya a víz mellett általában egyéb folyadékok fizikai viselkedését is tárgyalja.
A hidraulika egyik ága a hidrosztatika, mely a nyugalomban levő folyadékon belül a nehézkedés által létrehozott, a magasság szerint változó hidrosztatikai nyomás jelenségeit vizsgálja.
Másik ága a hidrodinamika, amely vizsgálódásainak középpontjába az áramló folyadékok mechanikáját állította.
A gyakorlatban hidraulika néven gyakran magát az emelőgép vagy más mechanikai szerkezet részeként alkalmazott erőátviteli rendszert értik. Ilyenek lehetnek egy gépjármű fékberendezésében, egy daru emelőszerkezetében, vagy akár egy kerékcsere során használt egyszerű emelőben egyaránt.
A hidraulika híres kutatói
A hidraulika elsődleges törvényeit az ókorban Archimédesz fektette le.
Az ő munkásságának folytatása és továbbfejlesztése Leonardo da Vinci nevéhez fűződik, aki a XV. század közepén számos értékes laboratóriumi kísérletet végzett.
A XVI-XVII. század elismert tudósai - Stevin, Galilei és Pascal – szintén új ismereteket szereztek a hidraulikáról és a hidrosztatikáról. Torricelli pedig képletet alkotott a lyukakból kifolyó folyadék sebességének megállapítására.
A folyadékok belső súrlódására Sir Isaac Newton állapított meg törvényszerűségeket.
Működés és gyakorlati alkalmazhatóság
A hidraulika azon az elven alapul, hogy a folyadékok nem összenyomhatók, ezért az erőátvitel aránylag kis energiaveszteséggel megoldható.
Ahogy az emelőkről írt cikkünkben már érintettük, a zárt hidraulikus rendszereket általában egy kisebb, valamint egy nagyobb keresztmetszetű henger (munkahenger) alkotja, amelyeket egy cső köt össze.
A rendszer minden esetben folyadékkal van feltöltve, ami lehet víz, de ma már sokkal elterjedtebb a rendszerek ásványi vagy szintetikus olajjal, netán valamilyen egyéb speciális folyadékkal való feltöltése.
A hidraulikus rendszerre kötött szivattyú nyomást idéz elő a folyadékban. A nyomás különböző szabályozó és vezérlő egységek segítségével megfelelően adagolt erővé, végső soron pedig mozgássá és teljesítménnyé alakul át.
Előnyei
- Az erő, nyomaték és sebesség egyszerűen, fokozat nélkül irányítható és szabályozható.
- Relatíve kis méret mellett is nagy erők érhetőek el, amelyek a terheléshez igazíthatóak.
- A túlterhelés elleni védelem egyszerűen megoldható.
- A mozgás könnyedén megállítható, a megemelt teher mozdulatlanul megtartható.
Természetesen az elmúlt évtizedek fejlődése a hidraulika területét sem kerülte el.
A teljesítmények jelentősen növekedtek, az egyre kifinomultabb számítógépes vezérléseknek köszönhetően a mozgások is egyre bonyolultabbá, összetettebbé váltak.
Szakképzett munkatársaink lépést tartottak ezzel a fejlődéssel, ezért legyen szó vezérlésről, vagy egész darurendszerek tervezéséről, engedélyeztetéséről és kivitelezéséről, állunk meglévő és új ügyfeleink rendelkezésére.
