Ha szerződött ügyfelünk, akkor Önnek nem kell emlékeznie mikor esedékes a következő vizsgálat. Mi – egy önnel egyeztetett időpontban – automatikusan megjelenünk a vizsgálat esedékességekor és elvégezzük azt.
A kisebb javításokra és alkatrészekre árengedményt adunk.
Ha szerződött ügyfelünk, akkor a rendszeres karbantartásoknak köszönhetően üzembiztosabbak lesznek emelőgépei és ez költségmegtakarítás. Így az üzemnek nem kell egy esetlegesen meghibásodott daru miatt állnia.
24 órán belüli javítási garancia. A rendszeres szervizek ellenére is előfordulhatnak meghibásodások. A termeléskiesés enyhítése érdekében arra törekszünk, hogy a bejelentéstől számított 24 órán belül megkezdjük a hiba elhárítását.
Magyar Szabvány szerint
A szerkezeti-, fő- és biztonsági vizsgálatok rendje az MSZ 9721/1:2009 szerint:
Az üzembe helyezés követően, az emelőgép üzemi csoportszámától függően meghatározott időközönként, szerkezeti-, fővizsgálatnak, illetve legalább 5 évenként esedékes biztonsági felülvizsgálatnak kell alávetni.
A vizsgálatok elvégzéséről, a szükséges szakmai képzettség hiányában az elvégeztetéséről – eltérő megállapodás hiányában – az emelőgép tulajdonosának kell gondoskodni.
Az időszakos vizsgálat alkalmával ellenőrizni kell, hogy az emelőgép üzemeltethető-e rendeltetésszerűen és biztonságosan, valamint megfelel-e az MSZ 19170 szabványsorozat előírásainak.
Daru és emelővizsgálatokról
A szerkezeti vizsgálat során vizsgálni kell, hogy nincs-e az emelőgép szerkezeti elemein sérülés, kopás, maradandó alakváltozás vagy egyéb rendellenesség (pl.: csavar- vagy ék- kötéslazulás, repedés, törés).
A fővizsgálat során, az előzőeken túl, vizsgálni kell az emelőgép és környezete kapcsolatát, az emelőgép szabályszerű üzemeltetését, fő műszaki jellemzőit. Megegyeznek-e a gépkönyvben megadottakkal, továbbá, hogy az emelőgépnek megvannak-e az előírt biztonságtechnikai berendezései és dokumentációja.
A biztonsági felületvizsgálat alkalmával vizsgálni kell, hogy az emelőgép szerkezeti kialakítása, gépészeti és villamos berendezése, valamint az emelőgép biztonsági berendezései megfelelnek-e a vizsgálat időpontjában érvényes biztonsági követelményeknek. Eredeti funkciójának megfelelően üzemel-e, környezetének jellemzői azonosak-e a tervezéskor és a gyártáskor figyelembe vettekkel.
Vizsgálni kell az emelőgép korszerűsítésének szükségességét, elsősorban a balesetveszély csökkentése érdekében pl.: csupasz munkavezetékek lecserélése úszókábelre, nyitott hajtások helyett zárt hajtóművek, mellékáramkörű vezérlés alkalmazása.
Meg kell vizsgálni az emelőgép dokumentációjának meglétét valamint azt, hogy a dokumentáció megfelel-e a tényleges állapotnak.
Minden vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni.
Vizsgálatok esedékessége
A vizsgálatok elvégzését az emelőgép kísérődokumentációjában, pl.: (darukönyvben) (MSZ 9725) kell igazolni. Utalni kell a vizsgálatról készült jegyzőkönyv, mérési napló vagy egyéb dokumentum azonosító jelzésére. A vizsgálatok megállapításait, eredményeit tartalmazó írásbeli anyagokat és dokumentumokat az emelőgép kísérődokumentációjának mellékleteként meg kell őrizni.
A szerkezeti és fővizsgálatot az emelőgép üzemi csoportszámtól függvényében kell elvégezni. Különleges kialakítású és rendeltetésű emelőgép esetén az előírtnál sűrűbb vizsgálat is előírható.
A biztonsági felülvizsgálatot az üzemi csoportszámtól függetlenül legalább ötévenként, vagy az emelőgép környezetének megváltoztatásakor (pl.: a kiszolgált technológia megváltozása) kell elvégezni.
Az emelőgépet időszakos vizsgálatok során szemrevételezéssel, tapintással, mérőeszközökkel, mérőműszerrel, terhelés nélkül és terheléssel kell vizsgálni.
Emeléstechnikai vizsgálatok és elvégzésük
A szerkezeti vizsgálatkor szemrevételezéses, tapintásos, mérőeszközös, mérőműszeres, üresjárati (működési) vizsgálatot kell végezni.
A fővizsgálatkor szemrevételezéses, tapintásos, mérőeszközös, mérőműszeres, üresjárati, üzemi, terheléses és statikai vizsgálatot kell végezni.
A biztonsági felületvizsgálatkor szemrevételezéses és működési vizsgálatot kell végezni.
Szemrevételezéses vizsgálatot az emelőgép szerkezetének megbontása nélkül vagy egyes szerkezeti részek megbontásával (pl.: a kémlelőnyílás fedelének, a védőburkolatnak a leszerelésével) szabad szemmel kell elvégezni. Így megállapítható az esetleges kopás, repedés, törés, ill. a maradó alakváltozás.
Az egyes szerkezeti részek megbontásának szükségességét és a bontás mértékét a vizsgálat alkalmával esetenként kell meghatározni.
A tapintásos vizsgálatot az emelőgép szerkezetének vagy kiszerelt részeinek tapintásával vagy kopogtatásával kell végezni a sérülések, a repedések megállapítása céljából.
A mérőeszközös vizsgálatot villamosan nem vezető mérőszalaggal, mérőléccel, szögmérővel, stb. kell végezni az emelőgép ill. alkatrészei méreteinek, valamint működési környezete csatlakozó méreteinek vizsgálata céljából.
A mérőműszeres vizsgálatot olyan műszerekkel kell végezni, amelyekkel vizsgálható az emelőgép mechanikai és villamos műszaki jellemzői. A mérőeszközökkel nem mérhető geometriai méretei, és működési helyének geometriai jellemzői (pl.: darupálya lejtés, szintkülönbség, kígyózás) is a merőeszközös vizsgálat célterülete.
Üresjárati (működési) vizsgálatot terhelés nélkül kell végezni.
A vizsgálat előtt rövid idejű bekapcsolással ellenőrizni kell a vezérlőberendezések működőképességét, irányhűségét.
A vizsgálat során valamennyi mozgatóművet (emelőmű, haladómű, stb.) mozgásba kell hozni a tervdokumentáció szerinti összes lehetséges, illetve megengedett mozgáskombinációk és mozgástartomány figyelembevételével, a véghelyzet kapcsolók működtetéséig.
Üzemi terhelés vizsgálatkor az emelőgépet névleges teherbírással kell terhelni. A vizsgálat során valamennyi mozgatóművet (emelőmű, hajtómű, stb.) mozgásba kell hozni a tervdokumentáció szerinti összes lehetséges, ill. megengedett mozgáskombinációk és mozgástartomány figyelembevételével. Legalább két teljes ciklusban a véghelyzet kapcsolók működtetéséig kell a vizsgálatot elvégezni.
Változó teherbírású gépet a kezelési utasítás (tervező előírás) szerint, előírás hiányában pedig legalább a legnagyobb és legkisebb teherbírású helyzetben is vizsgálni kell.
A fékeket legalább három alkalommal kell működtetni. A kétfékes emelőmű fékjeinek előírás szerinti működését külön-külön is vizsgálni kell.
A vizsgálat után fokozott figyelemmel kell ellenőrizni a tehermegfogó szerkezetet nincs-e rajta károsodás.
A dinamikai vizsgálat során az emelőgépet a névleges teherbírásának 1,1-szeresével kell terhelni. Majd a felemelt teherrel minden üzemszerű mozgást legalább kétszer el kell végezni, külön-külön valamennyi mozgás- irány teljes hosszában a véghelyzetkapcsolók működtetéséig.
A vizsgálat után ellenőrizni kell, hogy nem következett-e be sérülés vagy káros alakváltozás, valamint azt, hogy a hajtás és a fékek lehetővé teszik-e a rendeltetésszerű használatot.
A dinamikai vizsgálat során emelés közben a terhet ismételten meg kell állítani különböző helyzetekben. Kétfékes emelőmű esetén ezt a műveletet mindkét fékkel, külön-külön is végre kell hajtani.
Időszakos biztonsági felülvizsgálat legalább 5 évente esedékes.
Vizsgálat elvégzésére jogosult: szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti.
Az emelőgép időszakos vizsgálatára (szerkezeti-, fővizsgálat) emelőgép szakértő jogosult. Az emelőgép fővizsgálatára – kivéve az 1000 kg-nál nagyobb megengedett teherbírású emelőgépet és az olyan emelőgépet, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van, és a kocsi 1,5 m-nél magasabbra emelhető – és szerkezeti vizsgálatára emelőgép ügyintéző, csak a szerkezeti vizsgálatára emelőgép vizsgáló is jogosult.
