Az állvány nélküli tárolási rendszerek két csoportra oszthatóak. Attól függően, hogy az árut a raktározás során mozgatják vagy sem, a rendszerek statikusak vagy dinamikusak lehetnek. Mindkét rendszer elég ismert és elterjedt, lássuk hát a részleteket, elsőként a statikus rendszer jellemzőit, a módszer előnyeit és hátrányait!
Nincs túlbonyolítva
Alighanem a legegyszerűbb raktározási mód, mivel a raktárépületen kívül szinte semmilyen további eszközre nincs hozzá szükség. Lényege, hogy a beérkezett árukat a raktár padlóján, egymás mellé, esetleg egymásra halmazolva kell elhelyezni. A rendszernek két alfaja is van, a tömbös, illetve a soros elrendezés.
Tömbös elrendezés
A tömbös elrendezés során az árut a rendelkezésre álló területet maximálisan kihasználva szorosan egymás mellé pakolják le. Általában egyfajta termék tárolása során alkalmazzák, olyan raktárakban, ahol a FIFO-elv alkalmazása nem elvárás.
Soros elrendezés
A soros elrendezést alkalmazva az árukat úgy helyezik el a raktárban, hogy azok között közlekedőfolyosókat hagynak. Ezzel a megoldással ugyan nem olyan kiemelkedően jó a helykihasználás, cserébe jól elkülöníthetőek a különböző termékfajták és több raklaphoz is biztosított a közvetlen hozzáférés, így a FIFO-elv tökéletesen alkalmazható a raktározás során.
Terjeszkedjünk felfelé!
A függőleges terjeszkedés az állvány nélküli raktározási rendszerek alkalmazása esetén is megoldható az áruk egymásra halmazolásával, amely mind a tömbös, mind a soros elrendezés esetében működik, noha vannak korlátai. A stabilitás megőrzése, a raktárban bekövetkező balesetek kockázatának minimalizálása érdekében állványok nélkül maximum 3-4 szint magasságban lehet és szabad az árukat egymáson tárolni.
Az állvány nélküli statikus rendszer előnyei és hátrányai
Előnyök:
- alacsony beruházási költség;
- könnyű átrendezhetőség;
- helytakarékosság.
Hátrányok:
- a tárolási szintek korlátolt száma;
- a FIFO-elv korlátozott érvényesíthetősége;
- az áruk halmazolása növeli azok sérülésének esélyét.
