A last mile probléma

A last mile probléma

A last mile probléma

A last mile probléma a logisztika és szállítmányozás azon utolsó szakaszára vonatkozik, amikor az áru eljut a disztribúciós központból a végső céljához, amely lehet például az ügyfél otthona vagy egy üzlet. Ez a logisztikai lánc utolsó szakasza és gyakran ez a legbonyolultabb, legköltségesebb és leginkább időigényes része a szállításnak. Lássuk, miért!

A logisztika többi szakasza, mint például a first mile (áruk eljuttatása a gyártótól a raktárba) és a middle mile (a raktárak vagy a disztribúciós pontok közötti szállítás), általában jól szervezhetők, mivel nagy mennyiségű árut szállítanak, hosszabb távon, jól kijelölt utakon, esetleg erre külön kiépített infrastruktúra segítségével.

, A last mile probléma

(forrás)

Az áruk mozgatása ezekben a szakaszokban egyszerűbb, mivel a gyárakban, raktárakban az ehhez használatos eszközök, targoncák és daruk adottak, ellentétben a végső kiszállítás célállomásainak egy részével.

Azért a végső szakasz okozza a legtöbb gondot, mert ebben a fázisban többféle kihívás jelentkezik, mint például az infrastruktúra, a forgalom, a távolságok, a rendelkezésre álló járműkapacitás és a fogyasztói elvárások (pl. gyors szállítás, nyomkövethetőség).

Ezt a nehézséget olyan speciális rakodási megoldások felhasználásával lehet áthidalni, mint például egy emelőhátfalas teherautó vagy teherautóra szerelhető targonca alkalmazása, amelyek jelentősen megkönnyítik az áruk rakodását.

Az emelőhátfalas teherautók hátuljára egy mechanikus emelőszerkezet van felszerelve, amely liftként működtethető. A felszerelhető targonca szintén a teherautó vagy kamion hátulján kerül rögzítésre. Ez a kialakítás lehetővé teszi, hogy ne foglaljon helyet a raktérből, mégis mindig kéznél legyen, amikor szükség van rá.

Szintén akadály a kiszállításnál, ha az áru nagy súlyú. Ez a helyzet kizárhatja az előzőekben említett rakodási megoldásokat, mivel azoknak általában alacsonyabb a súlykorlátja. Ilyen esetekben lehet megoldás egy beépített darus teherautó, amely az áruk széles palettáját (építőanyagok, konténer) tudja mind fuvarozni, mind pedig kiszállítani és lerakodni. Ha pedig ez nem járható út, vagy a helyzet megkívánja, a kiszállításhoz külön targoncát vagy darut is igénybe lehet venni.

Nehézséget okozhat még az is, amikor a kiszállítási cím nehezen megközelíthető. Sok esetben ilyenkor is segíthet egy daru, vagy több kisebb jármű használata is jelenthet megoldást. Extrém esetekben teherhelikopterek alkalmazása is opció lehet, mit például a torontoi CN Tower építése során.

A fent felsorolt helyzetek és a megoldások, illetve azok megszervezése járul hozzá a last mile probléma további két eleméhez, mint az időigényesség és a költségesség.

Az időigényesség a felmerülő helyzetek megoldásának, azok megszervezésének és lebonyolításának a hozadéka. Főleg azért probléma ez, mivel a fogyasztói igények egyre nagyobbak és a vevők minél korábbi kiszállítást szeretnének, minden körülmények között.

A végkiszállítás a teljes logisztikai feladat legkomplexebb része, valamint a szükséges, akár különleges megoldásokból kifolyólag a legköltségesebb is. A teljes folyamat tekintetében a last mile körülbelül a költségek 53%-át generálja.

Láthatjuk tehát, hogy miben rejlik ennek az utolsó kiszállítási szakasznak a nehézsége. Nagy feladat ezt mind időben, mind költségek tekintetében optimalizálni, úgy, hogy mindenki számára a legjobb megoldást válasszuk.

 

A kiemelt kép forrása: Pixabay!