IV. - Megmunkálás
Mint ahogy arról korábbi cikkeinkben szó esett, az ipar számtalan célra használja fel az acélt. Ezen felhasználási formákhoz igazodva az acélgyártás folyamatának során az acél, mint végtermék különböző alakzatokban ölt testet, amelyek további alakítással nyerik majd el végleges formájukat. Cikksorozatunk befejező részében erről a munkafázisról, az acél megmunkálásáról lesz szó.
A sima vagy ötvözött acél megmunkálása, képlékeny alakítása történhet hidegen és melegen egyaránt. A meleg megmunkálás során az acél tulajdonságai hőkezeléssel tovább alakíthatóak. A legismertebb és legelterjedtebb megmunkálási formák közé a kovácsolás, a hengerlés, valamint a kisajtolás tartozik.
Kovácsolás
A legősibb, legrégebben alkalmazott fémalakítási módszerek egyike. Kovácsolás során az acélt, vagy egyéb fémeket általában két szerszám alakító felületei között, ütésekkel vagy nyomással formálják.
Kovácsolás során a fém melegen, hidegen vagy félmeleg állapotban egyaránt alakítható.
A kovácsolás a fémek eredeti anyagszerkezetét finomabbá teszi, így a megmunkált fém mechanikai tulajdonságai a tervezett igénybevételnek megfelelően alakíthatóak.
A kovácsolt fémek minősége az alakítás után hőkezeléssel tovább javítható.
Kézi kovácsolás során díszes és egyedi fémtárgyak készíthetők, ez azonban időigényes folyamat.
A gépi kovácsolás gyorsabb és hatékonyabb, noha kisebb mennyiségű anyag megmunkálása során a forgácsolás költségei magasak lehetnek.
Hengerlés
A kovácsolásnál jóval később kialakult, azonban jelentősen nagyobb fémmennyiség megmunkálására alkalmas módszer, amely acélrudak és lemeztáblák kialakítására tökéletesen megfelelő.
Hatékonysága mellett további előnye, hogy a hengerelt termékek alak- és méretválasztéka rendkívül változatos.
A hengerlés során az fém alakítását a hengerállványban elhelyezkedő forgó hengerek végzik. Az adott termék hengerlésére telepített, egy, vagy több hengerállványból álló egység a hengersor. A hengermű a hengersor és az ahhoz kapcsolódó, előkészítő és kiegészítő műveleteket (a fém melegítése, hűtése, hőkezelése) végző részlegek összefoglaló neve.
A hengerléssel megmunkált termékek túlnyomó része előtermék jellegű, ezeket egyéb technológiákkal alakítják tovább. Közvetlenül csak kisebb részüket, mint a betonacélokat, a tartószelvényeket, vagy épp a vasúti síneket használják fel.
A hengerelt termékeket alakjuk alapján az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:
- Rúdacélok: üregezett hengerekkel, melegen alakított, egyszerű alakú (kör, négyzet, téglalap stb.) szelvények.
- Idomacélok: ezek szelvényét általában különböző betűk (L, I, U, T, Z) alakjához hasonlítják.
- Hengerhuzalok: kisebb átmérőjű körszelvényű termékek, amelyeket kizárólag csévélve gyártanak.
- Lapos-termékek: hengerelt lemezek és szalagok.
- A speciális csőhengerléssel készült varrat nélküli csövek.
Kisajtolás
A kisajtolás, vagy extrudálás folyamata során egy (általában kör keresztmetszetű, öntött vagy hengerelt) fémtuskót egy eléje helyezett nyíláson hidraulikus gépek segítségével átpréselnek.
A kiáramló anyag szelvénye megegyezik a nyílás keresztmetszetével. A kisajtolt profil lehet tömör, de lehet igen változatos üreges alakú is.
A megmunkált acélok és egyéb fémek a tervezett felhasználásnak megfelelően különböző méretűre vághatóak. A szerkezeti acélok, lemeztáblák, csövek és idomacélok leginkább elterjedt darabolási módszere a lézervágás, vagy a termikus plazmavágás.
